Ezt a könyvet a meghívás és kihívás szándéka hozta létre mindazok felé, akiket foglalkoztat a romák helyzete, hogy a kulcsfogalmak azonosítása céljából megvitassuk a kulcsfontosságú kérdéseket. Ideális esetben az ilyen kritikus eszmecsere a roma integrációt akadályozó, látszólag megoldhatatlan problémák hatékonyabb kezelését előidéző stratégiák kidolgozásához és alkalmazásához vezet egy olyan időszakban, amikor a romákat segítő EU-s intézkedések egyre nagyobb fenyegetésekkel néznek szembe.
A projekt egy hároméves periódus során alakult ki. A folyamat Bíró András észrevételeivel vette kezdetét, melyeket a posztkommunista demokrácia elvileg liberálisabb légkörében több mint húsz évig folytatott aktivizmus kiábrándító eredményei váltottak ki. Ezeket a gondolatokat éleslátó válaszok követték Nicolae Gheorghe és Martin Kovats részéről. A szerzők nem riadnak vissza attól, hogy nyíltan kifejtsék nézeteiket például arról az ellentmondásról, mely bizonyos emberi jogi értékek és a némelyek által „hagyományosnak” tekintett roma kultúra között feszül, vagy azokról a problémákról és félreértésekről, melyek a „roma” kifejezés használatával járnak együtt, de ritkán kerülnek felszínre. Szó esik arról is, milyen előnyei vannak az etnikai alapú roma pártoknak szemben a civil megközelítéssel.
Ez a három fejezet formálja a könyv vezérfonalát, de mivel a cél a szélesebb vita kiváltása volt, egy lépéssel továbbmenve aktivisták és értelmiségiek között terjesztettük a szövegeket, akikkel azután megvitattuk őket egy kétnapos műhelykonferencián. A könyv negyedik fejezete ennek az eszmecserének a szerkesztett kivonata. A sort Željko Jovanović, a neves roma aktivista írása zárja, egy lehetséges előre vezető utat vázolva fel. Bár a könyv nem kínál egyszerű megoldásokat, a három esszé szerzőjének jelentősége és a konferencia élénk vitái során elhangzó érvek mégis garantálják, hogy a jövendőbeli viták alapköve lesz.
BÍRÓ ANDRÁS hivatásos újságíró, főként a harmadik világ társadalmainak fejlődési folyamatai foglalkoztatták. Alapító tagja volt az ENSZ fejlesztési magazinjainak, majd Latin-Amerikában indított az alulról szerveződő részvétel kutatásával kapcsolatos kezdeményezést. Ezenkívül a fejlődő világban sok helyen vett részt helyi fejlesztési projektekben tanácsadóként. Miután 30 külföldön töltött év után visszatért hazájába, Magyarországra, útjára indította és irányította az Autonómia Alapítványt, melynek célja a roma civil mozgalom megerősítése volt jövedelemteremtő projektek segítségével. A Rádió C – az ország első roma rádióadója –, a NEKI – egy kisebbségi jogokat védő ügynökség – és az újságírók Tolerancia Díjának megalapításában is vezető szerepet játszott. 1995-ben Alternatív Nobel-díjat kapott.
NICOLAE GHEORGHE egy letelepedett cigány (ţigani vătraşi) családban nőtt fel – ezt a kategóriát évszázadokon át a rabszolgákkal (robi) azonosították a román nyelvben. Fősodorbeli iskolákban és a katonai akadémián tanult, majd filozófiát és szociológiát hallgatott, mielőtt 1972-ben a Bukaresti Szociológiai Kutatóközpontba került. Ezekben a szerepekben többféle identitást is felvett, ţigan eredetével kapcsolatos emlékei azonban mégis elvezették a roma ügyek képviseletéhez, majd 1989 után a romániai Romani CRISS megalapításához és nemzetközi szervezetekben, az OSCE-ben, az Európa Tanácsban és az ENSZ-ben való szerepvállaláshoz. Saját, „áldozati szerepről” szóló retorikájához önkritikusan állt hozzá. A roma identitást egy képzeletbeli ősi nemzeti karakter helyett egy emberi és polgári jogokban gyökerező közösségi gyakorlat és az újraértelmezett cigány kultúra talaján próbálta meg létrehozni. 2013 nyarán bekövetkezett halálát a román és a nemzetközi roma mozgalom gyászolja.
DR. MARTIN KOVATS a doktori disszertációját a késő kommunista és posztkommunista Magyarországon kialakuló roma politikáról írta. Kutató ösztöndíjas volt a Birminghami Egyetemen és a budapesti Corvinus Egyetemen, EU-s politikaelméletet tanított a Birkbeck Kollégiumban a Londoni Egyetemen. Dr. Kovats számos cikket publikált a romák mint európai politikai jelenség kialakulásáról. Részt vett az EU 10 roma integrációval kapcsolatos 10 közös alapelvének kidolgozásában. 2010 és 2013 között az EU Munkaügyi Biztosának romaügyi tanácsadója volt, ebben a minőségében közreműködött a nemzeti romaintegrációs stratégiák EU-s keretrendszerének kialakításában.
WILL GUY a Bristoli Egyetem (Egyesült Királyság) kutatója. Doktori kutatása (1969–1977) a csehszlovák kommunista politika romákkal kapcsolatos hatását vizsgálta. Azóta széles körben publikált erről a témáról, és a romákkal kapcsolatban két kötetet is szerkesztett. A roma ügyekkel kapcsolatos munkája 2000 óta magában foglalta az EU által támogatott roma integrációs programok hatásának felmérését Bulgáriában, Horvátországban, Csehországban, Magyarországon, Macedóniában és Szlovákiában az Európai Bizottság és nemzetközi civil szervezetek megbízásából. Ezt két, az Európai Bizottság megbízásából elvégzett, a romapolitikákkal foglalkozó szakértői vizsgálat követte Spanyolországban és Görögországban, és egy 18 országot felölelő összehasonlító vizsgálat az EU-ban a roma projektek követendő példáiról.
295 oldal
Kiadó: Kossuth
Kiadás éve: 2014
Nyelv: magyar
ISBN: 9789630980272
Letöltési segédlet:
Vásárlás után lépj be a profilodba, azon belül a megrendelések menüpontba. Ott keresd meg a rendelésedet, és kattints a részletek feliratra.
Ott megtalálhatod a letölthető fájlt, amelyet később bármikor újra letölthetsz, ha szükséged lenne rá.
